<\/P>\r\n
Negyvenhetedik fejezet: <\/SPAN> <\/SPAN>Nagyon izgultam. Eg\u00e9sz nap remegett a kezem. <\/SPAN>-Olyan vagy, mint egy idegbeteg \u2013 r\u00e1zta a fej\u00e9t Nono. \u2013 Ha ennyire ideges vagy, ne tal\u00e1lkozz vele. <\/SPAN>\u00dagy n\u00e9ztem r\u00e1, mintha m\u00e9g egy feje n\u0151t volna. <\/SPAN>-Ilyet ne k\u00e9rj. Csak ez az els\u0151 eset, hogy \u00fagy tal\u00e1lkozunk, hogy kettesben lesz\u00fcnk. Csup\u00e1n e miatt remegek. \u00c9s mi van, ha ma megt\u00f6rt\u00e9nik? Ha ma v\u00e9gre cs\u00f3kol\u00f3zunk? <\/SPAN>-Mi lenne? \u2013 mosolygott, Nono. \u2013 Akkor tal\u00e1n v\u00e9gre lenyugszol egy kicsit. <\/SPAN>-Vagy enn\u00e9l is h\u00fcly\u00e9bb lesz. Megk\u00e9rhetn\u00e9lek titeket, hogy ne itt besz\u00e9ljetek ilyenekr\u0151l? \u00c9ppen eszem. <\/SPAN>-Csilla, t\u00e9ged senki sem k\u00e9rdezett eml\u00e9keim szerint \u2013 mordult r\u00e1, Nono. <\/SPAN>-Tehetek \u00e9n r\u00f3la, hogy nem \u00edr\u00e1sban t\u00e1rgyalj\u00e1tok meg? K\u00f6nnyebb volna. \u00c9s megk\u00edm\u00e9ln\u00e9tek n\u00e9h\u00e1ny gyomorforgat\u00f3 k\u00e9pt\u0151l. <\/SPAN>Nono legyintett. Nem \u00e9rtettem, hogy mi\u00e9rt kell folyton ep\u00e9s megjegyz\u00e9seket tennie. Mi a j\u00f3 abban? Szinte fr\u00f6csk\u00f6li a m\u00e9rget, ak\u00e1r egy vipera. <\/SPAN>-Nyugodj meg Pat. Minden rendben fog menni. Ha meg kell t\u00f6rt\u00e9nnie, \u00fagy is meg fog. \u00c9s Nono ezzel le is z\u00e1rta ezt a t\u00e9m\u00e1t. <\/SPAN>Suli ut\u00e1n siettem a k\u00f6lcs\u00f6nz\u0151be, hogy kivegyem a Dracula 2001<\/I>et. Szerencs\u00e9re bent volt. Mire haza \u00e9rtem, m\u00e9g volt id\u0151m megf\u00fcrdeni \u00e9s kicsit sminkelni. Odak\u00e9sz\u00edtettem a DVD-t \u00e9s elindultam le a h\u00e1z el\u00e9. \u00dcltem a j\u00e1rda sz\u00e9l\u00e9n \u00e9s figyeltem. Tudtam, hogy egy fekete Opel Cors\u00e1val j\u00f6n. Minden egyes arra gurul\u00f3 fekete aut\u00f3t figyeltem, \u00e9s ha k\u00f6zeledett, fel\u00e1lltam. A v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r kezdett f\u00e1jni a combom, ink\u00e1bb \u00e1llva maradtam. A nap aznap er\u0151sen t\u0171z\u00f6tt, bevonultam egy feny\u0151 \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba. A telefonomat n\u00e9zegettem. M\u00e1r r\u00e9g itt kellett volna lennie. <\/SPAN>A gyomrom kezdett g\u00f6rcsbe ugrani. \u00c9s mi van, ha meggondolta mag\u00e1t? Ugyan! Mi\u00e9rt tette volna? Kezeimet h\u00e1tul \u00f6sszekulcsoltam \u00e9s j\u00e1rk\u00e1lni kezdtem. Ekkor jelent meg a fekete Opel \u00e9s leparkolt mell\u00e9m. \u00c9n megk\u00f6v\u00fcltem. Kisz\u00e1llt a vol\u00e1n m\u00f6g\u00fcl \u00e9s r\u00e1m n\u00e9zett. Tal\u00e1n \u0151 is zavarban volt. N\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercig csak n\u00e9zt\u00fck egym\u00e1st, majd v\u00e9gre elmosolyodott. Ekkor m\u00e1r az \u00e9n gyomromban is old\u00f3dott a g\u00f6rcs. <\/SPAN> <\/SPAN>-Szia \u2013 k\u00f6sz\u00f6nt. \u2013 Bocsi, hogy k\u00e9stem. <\/SPAN>-Semmi gond \u2013 pr\u00f3b\u00e1lkoztam \u00e9n is k\u00f6nnyed mosolyg\u00e1ssal, de \u00fagy festhettem, ak\u00e1r egy idegbeteg. \u2013 Akkor ak\u00e1r fel is mehet\u00fcnk. Odal\u00e9pett hozz\u00e1m \u00e9s v\u00e1ltottunk h\u00e1rom puszit. A mai napig sem \u00e9rtem, hogy mi\u00e9rt j\u00f6tt divatba a h\u00e1rom puszi. Mit akar ez jelenteni? \u00c1ltal\u00e1ban kett\u0151t szoktak adni. Felment\u00fcnk hozz\u00e1nk. Levett\u00fck a cip\u0151nket \u00e9s bevonultunk a nagyszob\u00e1ba. <\/SPAN>-Foglalj helyet. K\u00e9rsz innival\u00f3t? \u0150 b\u00f3lintott. A konyh\u00e1n m\u00e9g mindig remegett a kezem. Nem tehettem r\u00f3la. Kettesben voltam a Sz\u00e9p Sz\u0151ke Herceggel, <\/I>persze, hogy ideges voltam. Kipattogtattam a kukoric\u00e1t is, majd bevonultam mell\u00e9 a kanap\u00e9ra \u00e9s neki\u00e1lltunk n\u00e9zni a filmet. <\/SPAN>Telt az id\u0151, iszogattunk, ett\u00fck a kukoric\u00e1t, a fejem, pedig valamilyen \u00faton-m\u00f3don a v\u00e1ll\u00e1ra ker\u00fclt. A saj\u00e1tj\u00e1t, pedig az eny\u00e9mre d\u00f6nt\u00f6tte. \u00c1rtatlan p\u00f3z volt, m\u00e9gis meghitts\u00e9g \u00e1radt bel\u0151le. B\u00e1r a nyakamba kezdett bele \u00e1llni a g\u00f6rcs. <\/SPAN>J<\/SPAN><\/SPAN> \u00dagy t\u0171nt, hogy az \u00f6v\u00e9be is, mert egyszer csak megsz\u00f3lalt. <\/SPAN>-Nem fekhetn\u00e9nk el az \u00e1gyon? Persze, csak ha akarod. Kezd beg\u00f6rcs\u00f6lni a nyakam \u2013 mondta. A szemeiben valami csillogott. De nem tudtam megfejteni, hogy mi? Nem volt t\u00fal sok tapasztalatom a sr\u00e1cok ter\u00e9n. Tal\u00e1n m\u00e1ra m\u00e1r meg tudn\u00e1m nevezni mit jelentett az a szikr\u00e1z\u00e1s. <\/SPAN>-Hogy gondolod? \u2013 k\u00e9rdezte a nyakamat massz\u00edrozgatva. <\/SPAN>-\u00dagy, hogy elfeksz\u00fcnk az \u00e1gyon keresztbe \u2013 \u00e9s kez\u00e9vel mutatta az ir\u00e1nyt. A sz\u00edvem r\u00e1kezdett, \u00e9s az adrenalinom is egy fordulatsz\u00e1mmal jobban p\u00f6rg\u00f6tt a gondolatra, hogy egy\u00fctt feksz\u00fcnk az \u00e1gyon, \u00e9s a sz\u00e9less\u00e9get tekintve, szinte hozz\u00e1m is simul. <\/SPAN>-Rendben \u2013 b\u00f3lintottam v\u00e9g\u00fcl. \u0150 a feje al\u00e1 rakta a p\u00e1rn\u00e1t, s mikor \u00e9n k\u00e9rd\u0151n n\u00e9ztem r\u00e1, kicsit zavartan megsz\u00f3lat. <\/SPAN>-Nyugodtan tedd a fejed a kezemre. Feje biccent\u00e9s\u00e9vel m\u00e9g b\u00edztatott is, \u00e9n, pedig engedtem az \u00e9des cs\u00e1b\u00edt\u00e1snak. Lassan lehajtottam a fejem a karj\u00e1ra \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam ellazulni. Csup\u00e1n az volt a b\u00f6kken\u0151, hogy \u00fagy kicsit nehezen megy a lazul\u00e1s, hogy \u00e1lmaim f\u00e9rfia h\u00e1tulr\u00f3l majdnem hozz\u00e1m simul, a keze, pedig a cs\u00edp\u0151mre lopakodik. Nem sz\u00f3ltam semmit. De a sz\u00edvem a torkomba ugrott. Ujjai a medencecsontomra telepedtek, s h\u00fcvelykj\u00e9vel apr\u00f3 k\u00f6r\u00f6ket rajzolgatott az ing \u00e9s a nadr\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt el\u0151villan\u00f3 szabad b\u0151rfel\u00fcletre. \u00dagy d\u00fcb\u00f6rg\u00f6tt a sz\u00edvem, csod\u00e1lkoztam, hogy nem hallja, nem \u00e9rzi minden tagomban. Az illata teljesen elb\u00f3d\u00edtott. Valami l\u00e1gy, \u00e9desk\u00e9s illat \u00f6lelt k\u00f6r\u00fcl \u00e9s eg\u00e9szen beleette mag\u00e1t az agyamba. Felkutatta a v\u00e1gyk\u00f6zpontot \u00e9s p\u00f6cre ind\u00edtotta. \u00c9reztem, hogy a v\u00e1gy sz\u00e9t\u00e1rad a testemben. V\u00e9gignyaldossa a testemet a l\u00e1bujjaimt\u00f3l kezdve, s mikor vissza\u00e9rt a fejem b\u00fabj\u00e1hoz, \u00fagy \u00e9reztem, t\u00falt\u00f6lt\u0151dtem fesz\u00fclts\u00e9ggel. Majdnem sz\u00e9trobbantam. <\/SPAN>A film v\u00e9get \u00e9rt, \u00e9n kikapcsoltam a lej\u00e1tsz\u00f3t \u00e9s r\u00e1di\u00f3ra kapcsoltam az er\u0151s\u00edt\u0151t. Bal\u00e1zs visszaintett maga mell\u00e9 \u00e9s kit\u00e1rgyaltuk a filmet. <\/SPAN>Nem volt rossz, b\u00e1r az els\u0151 r\u00e9sz sokkal jobban tetszett. Ezen kicsit cs\u00e1mcsogtunk, majd h\u00edrtelen be\u00e1llt a csend. Nem tudtam, mit mondjak. \u00dagy \u00e9reztem magam, ak\u00e1r egy pattan\u00e1sig fesz\u00edtett h\u00far. Vonzott a tekintete, az illata, hozz\u00e1 akartam \u00e9rni, hogy v\u00e9gre tudjam, felder\u00edtsem milyen a b\u0151re tapint\u00e1sa. Szemeimmel faltam azokat a telt ajkakat. Bele szerettem volna k\u00f3stolni, hogy vajon olyan l\u00e1gyak e, mint amilyennek l\u00e1tszottak. V\u00e9gig szerettem volna h\u00fazni az ujjam azon a sz\u00e9p \u00edv\u0171 szem\u00f6ld\u00f6k\u00f6n, de nem tudtam megmozdulni. Megb\u00e9n\u00edtott a f\u00e9lelem. \u00c9s mi van, ha visszautas\u00edt? <\/I>Mi\u00e9rt is utas\u00edtana? Elv\u00e9gre itt fekszel a karjaiban. Egyik keze m\u00e9g mindig a fejem alatt volt, a m\u00e1sikkal, mivel imm\u00e1r a h\u00e1tamon fek\u00fcdtem, feljebb gy\u0171rte a s\u00e1rga kock\u00e1s ingem, \u00e9s a hasamra rajzolgatott. Ez meggy\u0151z\u00f6tt. <\/SPAN>-Olyan j\u00f3 az illatod. Mi ez? \u2013 k\u00e9rdeztem kicsit k\u00f6zelebb hajolva. M\u00e9lyet szippantottam. A h\u00far tov\u00e1bb fesz\u00fclt. <\/SPAN>-Mexx \u2013 felelte. <\/SPAN>-Nagyon tetszik. M\u00e9g k\u00f6zelebb er\u0151ltettem magam. Kicsit nehezen ment fekv\u00e9sb\u0151l, r\u00e9g er\u0151s\u00edtettem a hasizmaim. Kicsit oldalra fordultam, hogy ne er\u0151lk\u00f6djek annyit, f\u00e9lk\u00f6ny\u00e9kre t\u00e1maszkodtam, s orrom hegy\u00e9t finomat a nyak\u00e1hoz \u00e9rintettem. \u00c9reztem, hogy kicsit megremeg a mozdulatt\u00f3l. K\u00e9k szemeit lehunyta, ahogy lassan elindultam a nyak\u00e1n. Ilyet m\u00e9g soha nem tettem. De \u0151rj\u00edt\u0151en j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt. Ahogy az adrenalin cik\u00e1zott bennem \u00e9s n\u0151tt a melegs\u00e9g az alhasamban. Eljutottam az \u00e1lla vonal\u00e1ig, de nem mertem tov\u00e1bb menni. Pedig nagyon szerettem volna megcs\u00f3kolni. Ekkor fel\u00e9m fordult \u00e9s r\u00e1m emelte azokat a hihetetlen\u00fcl k\u00e9k szemeit. A sz\u00e1mat figyelte, majd a szemeimbe n\u00e9zett. Olyan k\u00f6zel voltunk, hogy csak egy picit kellett volna el\u0151re hajolnom, \u00e9s\u2026 de helyettem \u0151 tette meg ezt a pici mozdulatot. \u00dagy \u00e9reztem, mintha t\u0171zij\u00e1t\u00e9k robbant volna a fejemben. A szempill\u00e1im elnehez\u00fcltek. K\u00e9ptelen voltam nyitva tartani \u0151ket. Magukt\u00f3l csuk\u00f3dtak le. Csup\u00e1n v\u00e9gig sim\u00edtotta ajkaival az eny\u00e9met, de ez a pillanat fel\u00e9rt b\u00e1rmivel eddigi \u00e9letemben. Legal\u00e1bbis, akkor, ott \u00fagy \u00e9reztem. \u00dajra a szemeimbe n\u00e9zett. Arca komoly volt. Engem figyelt. Tal\u00e1n a reakci\u00f3imat? De nem \u00e9rdekelt. Szabad kezemmel arc\u00e1t a tenyerembe vettem. Most \u00e9n pillantottam hol a sz\u00e1j\u00e1ra, hol a szemeibe. \u00c9s \u00e9n hajoltam k\u00f6zelebb. Ha eddig azt hittem nem l\u00e9tezhet \u00e9desebb, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171bb pillanat, t\u00e9vednem kellett. Az ajkaink \u00f6sszesimultak, el\u0151sz\u00f6r csak finoman, majd saj\u00e1tj\u00e1val \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt arra, hogy kinyissam a sz\u00e1mat, s nyelv\u00e9t finoman, szinte \u00edzlelgetve, becs\u00fasztatta a sz\u00e1mba. \u00c9n, pedig k\u00e9szs\u00e9gesen fogadtam viszonozva a r\u00e9g v\u00e1rt cs\u00f3kot. M\u00e1r nagyon r\u00e9g\u00f3ta \u00e1lmodoztam err\u0151l a pillanatr\u00f3l, s valahol legbel\u00fcl tudtam, hogy val\u00f3ra v\u00e1lik. Musz\u00e1j volt val\u00f3ra v\u00e1lnia. Egy ilyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9rz\u00e9s nem maradhat pl\u00e1t\u00f3i. H\u00fcvelykujjammal l\u00e1gyan simogattam az arc\u00e1t. Az \u0151 ujjai, a hasamr\u00f3l a tark\u00f3mra v\u00e1ndoroltak, finoman belef\u00e9s\u00fcltek kibontott s\u00f6r\u00e9nyembe \u00e9s k\u00f6zelebb h\u00fazott mag\u00e1hoz. A cs\u00f3k egyre m\u00e9lyebb, egyre szenved\u00e9lyesebb lett. A fesz\u00fclts\u00e9g, ami pattan\u00e1sig fesz\u00edtett, kezdett old\u00f3dni ebben a szenved\u00e9lyben. \u00dagy \u00e9reztem mindenem cseppfoly\u00f3ss\u00e1, v\u00e1lik Bal\u00e1zs \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben. Nem l\u00e9tezett semmi. Sem id\u0151, sem t\u00e9r, a vil\u00e1g is megsz\u0171nt. Csak mi voltunk. M\u00e9g soha nem \u00e9reztem ennyire \u00e9des cs\u00f3kot. Pedig az m\u00e9g eljutott a tudatomig, hogy el\u0151tte s\u00f3s kukoric\u00e1t ett\u00fcnk. \u00c9s m\u00e9gis! \u00c9des volt. M\u00e1r nem \u00e9reztem k\u00f6zhelynek, ha azt mondj\u00e1k, hogy \u201e\u00e9des, mint a m\u00e9z\u201d. Mert tudtam, hogy ilyen pillanatokra c\u00e9loznak. A test\u00fcnk teljesen \u00f6sszesimult. Nem akartam, hogy v\u00e9get \u00e9rjen ez a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 pillanat. De sajnos v\u00e9get \u00e9rt. Lassan elengedt\u00fck egym\u00e1st. M\u00e9g mindig lehunyt szemmel, m\u00e9lyet s\u00f3hajtottam, kezem lesiklott az arc\u00e1r\u00f3l a mellkas\u00e1ra. \u00c9reztem a heves sz\u00edvdobog\u00e1st. De nem tudtam eld\u00f6nteni, hogy ez az \u00f6v\u00e9, vagy a saj\u00e1tomat \u00e9rzem az ujjaim hegy\u00e9ben dobolni. Mikor felnyitottam a szemeimet, ami be kell ismernem, nagyon neh\u00e9z feladatnak bizonyult, engem n\u00e9zett. Visszamosolyogtam r\u00e1. M\u00e9g mindig k\u00e1b\u00e1nak \u00e9reztem magam. Tal\u00e1n l\u00e1tta rajtam, mert mosolyogva \u00fajra megcs\u00f3kolt, s ez a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9rz\u00e9s ism\u00e9t mag\u00e1val ragadott. Ez a szerelem? Mert ha ez az, ak\u00e1r itt helyben meg is halhatok. Boldognak \u00e9reztem magam, testetlennek. <\/SPAN>K\u00e9s\u0151bb besz\u00e9lgett\u00fcnk. Nekem valahogy egy\u00e9rtelm\u0171nek t\u0171nt, hogy ezek ut\u00e1n j\u00e1rni fogunk. Tal\u00e1n a naivs\u00e1gom miatt. Mikor el\u0151 hoztam a dolgot, nem hittem volna, hogy \u00fajra elutas\u00edtanak, b\u00e1r most sokkal finomabban. <\/SPAN>-Mi\u00e9rt nem? \u2013 k\u00e9rdeztem f\u00e9lig-meddig rajta fekve. <\/SPAN>-Most j\u00f6n az \u00e9retts\u00e9gi. Nem \u00e1llok t\u00fal j\u00f3l. Nagyon oda kell koncentr\u00e1lnom, \u00e9s ha most bele kezden\u00e9k egy komoly kapcsolatba \u2013 k\u00f6zben az arcomat simogatta \u00e9s a hajammal j\u00e1tszott \u2013 az elvonn\u00e1 a figyelmemet. Rem\u00e9lem meg\u00e9rted. <\/SPAN>M\u00e9lyet s\u00f3hajtottam. Arcom a tenyer\u00e9be hajtottam. Istenem, mennyire bele illett! Ahogy a sz\u00e1m is pontosan r\u00e1illett az \u00f6v\u00e9re. F\u00e1jt ez a tudat. \u00c9s az is, hogy f\u00e9ltem, senki m\u00e1ssal nem fogom \u00edgy \u00e9lvezni a cs\u00f3kol\u00f3z\u00e1st, mint K\u00f3cz\u00e1n Bal\u00e1zzsal. Naiv voltam \u00e9s szerelmes. Akartam \u0151t. Teljesen. Bele olvadni a test\u00e9be, a lelk\u00e9be, \u00e9s azt szerettem volna, ha \u0151 is ugyan ezt akarja. <\/SPAN>-Persze, hogy meg\u00e9rtem. J\u00f6v\u0151re \u00e9n is \u00e9retts\u00e9gizni fogok. \u00c9s \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n? A sz\u00edvem hevesebben dobogott a rem\u00e9nyt\u0151l. <\/SPAN>-Majd megl\u00e1tjuk mi lesz akkor. Rendben? B\u00f3lintottam. Mit tehettem volna m\u00e1st? Kapaszkodhattam volna a bok\u00e1iba, hogy \u00fagy vonszoljon a kij\u00e1ratig, k\u00f6zben, pedig zokoghattam volna: \u201eK\u00f6ny\u00f6rg\u00f6m, Bal\u00e1zs, maradj velem!\u201d. <\/I>De volt bennem annyi b\u00fcszkes\u00e9g, hogy nem tettem meg. Csup\u00e1n \u00e1t\u00f6leltem a szoba k\u00f6zep\u00e9n \u00e1llva, fejem a v\u00e1ll\u00e1ra hajtottam arcom a nyaka hajlat\u00e1ba temettem. Istenem! M\u00e9g oda is oda illettem! Mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik ez velem? Mi\u00e9rt? Mi\u00e9rt nem tud soha teljesen \u00f6sszej\u00f6nni? Mi\u00e9rt nem lehet\u00fcnk egy p\u00e1r? <\/SPAN>Az ajt\u00f3ban h\u00e1rom bizonytalan puszit kaptam t\u0151le, amit megint nem \u00e9rtettem. Mi\u00e9rt puszi, mikor alig t\u00edz perce m\u00e9g szenved\u00e9lyesen cs\u00f3kol\u00f3ztunk? <\/SPAN>-Mikor j\u00f6ssz \u00e1t legk\u00f6zelebb? \u2013 k\u00e9rdeztem az ajt\u00f3f\u00e9lf\u00e1nak t\u00e1maszkodva. A gyomrom \u00f6ssze volt szorulva. Tal\u00e1n a tekintet\u00e9t\u0151l. T\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 volt. A kocsi kulccsal \u00e9s a forgalmival babr\u00e1lt. <\/SPAN>-M\u00e9g nem tudom, mikor \u00e9rek r\u00e1. Majd megbesz\u00e9lj\u00fck. <\/SPAN>-Rendben. Majd megbesz\u00e9lj\u00fck. Szia. Igyekeztem nem \u0151t n\u00e9zni, ahogy egyre t\u00e1volodik a l\u00e9pcs\u0151n. Ink\u00e1bb, amint megfordult, becsuktam az ajt\u00f3t. Neki vetettem a h\u00e1tam \u00e9s lecs\u00fasztam a f\u00f6ldre. Minden \u00e9des \u00e9rz\u00e9s elt\u0171nt. Csak \u00e9n \u00fcltem ott a feh\u00e9r j\u00e1r\u00f3lapon sz\u00e9tcs\u00faszva. \u00c9n \u00e9s a keser\u0171s\u00e9g. <\/SPAN> <\/SPAN><\/SPAN><\/P>","type":"rich"}